Egy japán partvidéken talált rák példáján keresztül a videó felvezeti a komoly problémát: a műanyagszennyezést és annak biológiai hatásait. A különös történet mellett bemutatásra kerül egy újfajta, ‘ehető’ műanyagkeksz is, amelyet újrahasznosított műanyagból és genetikailag módosított élesztő segítségével készítettek el, ami teljesen új távlatokat nyit a műanyaghulladék újrahasznosításában.
Részletesen ismertet néhány tudományos áttörést, amelyek során különféle élőlények, például szuperférgek (Sophobus morio) vagy tehenek gyomrának baktériumai képesek bizonyos műanyagokat lebontani. Ezt követően szó esik arról is, hogyan hoztak létre laboratóriumi ‘mesterséges bélrendszert’, amelyben a mikrobák hatékonyabban bontják le a műanyagokat, valamint említést kapnak speciális gombák is, amelyek akár hideg éghajlaton is képesek a polimerek feldolgozására.
Felmerül a kérdés, miért nem oldható meg egyszerűen biológiai úton a világméretű műanyagszennyezés. A videó több akadályt is részletez: a műanyagok kémiai sokféleségét, az újrahasznosítás gazdasági nehézségeit, valamint azt, hogy az új műanyag előállítása még mindig olcsóbb, mint minden más alternatíva.
Bár a természet úgy tűnik, alkalmazkodni próbál a kihíváshoz, és számos organizmus mutatja már ennek jeleit, még mindig számos kérdés merül fel a gyakorlati megvalósíthatóság, skálázhatóság és az igazi fenntarthatóság kapcsán. Elgondolkodtató, hogy lehetséges-e olyan biológiai/fizikai módszerek kifejlesztése, amelyek valóban praktikusan alkalmazhatóak lesznek a jövőben.
