Az előadó aggodalmait osztja meg a mesterséges intelligencia (AI) fejlődési irányáról, különösen a mainstream AI rendszerekkel kapcsolatban, mint a GPT-5 vagy a Grock. Kiemeli, hogy az újabb modellek egyre inkább hajlamosak a „biztonságos”, mainstream nézőpontokat előtérbe helyezni, ezzel elveszítve azt az „idegen intelligenciát”, amelyben korábban egyediséget látott.
Konkrét példákat hoz a csevegési élményeiből, amelyek során az AI rendszer gyakran félreértette a kérdéseket, előítéletes vagy lekezelő válaszokat adott, valamint a felhasználói igényeket figyelmen kívül hagyta. Feltűnik, hogy a mesterséges intelligencia hajlamos „orvosi műgonddal” válaszolni, mintha emberi szakvéleményt próbálna utánozni, nem pedig újító alternatívákat kínálni.
Felvetődik, hogy a különféle AI modellek (Perplexity, Gemini, Claude stb.) más-más előnyökkel és hátrányokkal rendelkeznek, de az általános tendenciát a túlzott szabályozottság, a felhasználói útmutatók figyelmen kívül hagyása, valamint az egyedi gondolkodás háttérbe szorulása uralja. Az előadó azt is hangsúlyozza, hogy a felhasználók kritikai gondolkodása nélkül könnyen téves irányba vezethet a „megszelídített” AI rendszerek tömeges elterjedése.
Több kérdés is megjelenik: hogyan lehetne az AI modelleket úgy fejleszteni, hogy ne csak a konszenzuson alapuljanak; miként lehetne egyénibb, kevésbé konform válaszokat kikényszeríteni; illetve vajon egy piaci „AI ökoszisztéma” kiépülése segíthet-e ezen a problémán. Az is felmerül, hol húzódik a határ a felhasználói szabadság és a veszélyes tartalmak megelőzése között.
