2024 decemberében harmincnyolc tudós közösen figyelmeztetést adott ki egy lehetséges globális katasztrófáról, amely egészen hétköznapi veszélyként hathat annak, aki világhírű filmek szenzációira számít. Az általuk emlegetett fenyegetés ugyanis nem aszteroida, mesterséges intelligencia vagy világuralomra törő techmogul, hanem egy egészen szokatlan mesterséges létforma: a tükörbaktériumok.
Ezek a szintetikus baktériumok abban különböznek a megszokott élőlényektől, hogy molekuláik „kétbalkezesek” – minden bennük található összetevő a természetben előforduló molekulák tükrözött másolata. A molekuláris tükörképesség (kiralitás) alapvető jelentőségű a földi élet számára: csak bizonyos formájú molekulákat képesek a szervezetek felismerni és hasznosítani, többek között az immunrendszer és az antibiotikumok is erre épülnek.
Tudományos körökben aktív kutatások folynak a „tükörmolekulák” terápiás jelentőségéről és arról, vajon lehet-e teljes értékű, tükörmolekulákból felépülő élő szervezetet létrehozni. A tükörbaktériumok azonban olyan biológiai rendszereket hoznának létre, amelyek a jelenlegi összes védelmi eszközünk számára felismerhetetlenek lennének. Felmerül a kérdés: ha ilyen baktériumok megjelennének az élővilágban, képes lenne-e bármilyen élőlény vagy emberi beavatkozás megfékezni a terjedésüket?
Nemcsak a gyógyszerek és az immunrendszer, hanem a természetben létező baktériumirtó vírusok és más élőlények sem tudnák megtámadni őket. Ez felveti annak a veszélyét, hogy egy szintetikus tüköréletforma, kikerülve a laborból, gyakorlatilag pusztító hatással lehetne minden szerves rendszerre, hiszen védekezés nélkül szaporodhatna és megszerezhetné a szükséges tápanyagokat.
Az is felmerül, hogy e technológia fejlesztése mikor és milyen szabályozás mellett lenne megengedett, illetve hol húzódnak a tudományos szabadság és a potenciális veszélyek közötti határvonalak. Mindez időszerű társadalmi vita témájává válhat, amelynek végkimenetele meghatározhatja, milyen irányba fejlődhet a biotechnológia és az emberiség jövője.
