Bemutatásra kerül egy bájos, az 1920-as években épült Tudor-stílusú otthon, amely a múlt eleganciáját ötvözi a modern családi igényekkel. A tervezési folyamat fókuszában az állt, hogy a főbb közösségi terek – mint a konyha, étkező és nappali – egyszerre legyenek tágasabbak és világosabbak, mégis megőrizzék az eredeti otthon intimitását.
Az átalakítás során izgalmas szerkezeti kihívásokra kellett választ adni, például teherhordó falak kiváltására és látványos mennyezeti részletek kialakítására. Fontos szempont volt a konyhai tér bővítése, a természetes fény maximális kihasználása, valamint a tárolók és gépek praktikus elrejtése az elegáns dizájn megtartásával.
Az enteriőrben a személyre szabott funkciók és családi hagyományok is hangsúlyt kaptak, így például a nagy főzéshez tervezett dupla mosogató, az örökölt bútordarabok újragondolása, vagy a rejtett italhűtők és ütős bárrészleg kialakítása. A színek és anyagok merész használata mellett olyan meghökkentő részletek is helyet kaptak, mint a Rembrandt ihlette tapéta vagy az élénk pávákkal mintázott mellékhelyiség.
Kérdések is felmerülnek: Hogyan lehet egy családi otthont egyszerre funkcionális térré és személyes, karakteres élettérré varázsolni? Vajon miként tartható fenn a történelmi hangulat a modern kényelmi igények mellett? És milyen szerepe lehet a tervezési folyamatnak a valódi otthonérzet megteremtésében?
