Kiemelkedően nagy érdeklődést váltott ki az a friss elemzés, amely szerint Donald Trump elnök és családja az első hivatali évük során elképesztő mértékű bevételre tett szert – a becslések szerint mintegy 1,4 milliárd dollárra. A vizsgált források között szerepeltek névhasználati engedélyek, külföldi ingatlanberuházások, és különösen jelentős összegek származtak kriptovalutákból is.
A beszélgetés során felmerül, hogy e jövedelmek mértéke minden eddigi rekordot meghalad Trump üzleti karrierjében, beleértve örökségeket, a televíziós szerepléseket és a korábbi licenc-megállapodásokat. Sőt, felvetődik az a gondolat is, hogy az egész elnökséget és környezetét mintha egyfajta profitközponttá alakítanák.
Az egyik kiemelt téma a kriptovaluta-szektorhoz fűződő kapcsolat, amely a legnagyobb bevételi forrássá vált, valamint az ehhez kapcsolódó, átláthatatlan eredetű nemzetközi pénzmozgások. Felidéznek konkrét példákat is, ahol kérdéses, hogy a gazdasági döntések és a hivatalos kormányzati állásfoglalások mennyiben függenek össze ezzel a személyes gazdasági haszonnal.
Felmerül az is, vajon mennyire különbözik ez a gyakorlat az előző adminisztrációk hasonló anyagi gyarapodásától, és a politikai kommentátorok ezzel kapcsolatban összevetik Bill Clinton, Barack Obama és más politikusok vagyongyarapodását is. Megjelenik az a gondolat, hogy bár mindhárom elnök jelentősen növelte vagyonát, a Trump család viselkedése és a konkrét összeg mégis példátlan és rendkívül feltűnő.
Végül a kritikusok azt is boncolgatják, miért tűnik úgy, hogy a közvélemény vagy akár a politikai ellenfelek részéről elmarad a következetes ellenőrzés; a társadalmi közöny és a sok egyidejű hír vajon elfedi-e az ilyen léptékű vagyongyarapodás kérdéseit és lehetséges etikai dilemmáit.
