A Legfelsőbb Bíróság előtt álló döntés a Trump-adminisztráció sürgősségi jogköreire és a széleskörű behozatali vámokra fókuszál. Donald Trump azt szeretné elérni, hogy a bíróság gyorsított eljárásban döntsön: fennmaradhatnak-e az AIPA-vámok, amelyeket az adminisztráció alatt vezettek be, és amelyekből idén már több mint 180 milliárd dollárnyi bevétel származott.
Pertársaságok és gazdasági szereplők komoly tétre játszanak, hiszen ha a vámokat alkotmányellenesnek találják, a kormány akár visszatérítésekre is kényszerülhet – összesen több száz milliárd dollár értékben. A szakértők megvizsgálják, milyen gyorsan döntene a Legfelsőbb Bíróság, elsődleges példa a Bush kontra Gore ügy, ahol szintén sürgető határidő játszott szerepet.
Az interjúban gazdaságpolitikai elemzők kiemelik: az alsóbb bíróságok már mind Trump ellen döntöttek, mivel a törvény, amelyre hivatkozik (az 1977-es International Economic Power Emergency Act), nem ad elnöki felhatalmazást ilyen kiterjedt vámokra. A Legfelsőbb Bíróság előtt most az a kérdés áll, szabad-e korlátlan jogkört biztosítani az elnöknek a külkereskedelemben, vagy ez a kongresszus dolga.
Sok iparág, mint a faipar, repülőgépipar, gyógyszeripar, félvezetők, azonnal érezné a döntés hatását. Ha a Legfelsőbb Bíróság helybenhagyja az alsóbb szintek verdiktjét, számos hazai importőr, például a John Deere vagy a Caterpillar, jelentős összegekre és kamatokra is igényt tarthatna. A vita egyik fő kérdése: milyen gyorsan téríthetik vissza a kifizetett vámokat, és kaphat-e az elnök új jogokat a kongresszustól egy törvénycsomagban.
Végezetül kitérnek egy Fehér Házban tartott, exkluzív technológiai és üzleti vezetőket felsorakoztató eseményre is, ahol például Mark Zuckerberg, Tim Cook, Bill Gates neve is elhangzik. Ez az összejövetel új lehetőségeket és kapcsolatokat teremthet a politikai és technológiai elit között egy újonnan átalakított díszkertben.
