A beszélgetés középpontjában az áll, hogy az Egyesült Államok gazdaságpolitikáját rövid és hosszabb távon milyen irányba mozdíthatják el a politikai változások, különösen Donald Trump esetleges visszatérésével és az általa bevezetett vámintézkedésekkel. Elemzik, hogy a fiskális és a monetáris politika mostani szétválása miatt egyre nehezebb kiszámítani, milyen tényezők befolyásolják a gazdasági növekedést, az inflációt és a piaci mozgásokat.
Felmerül a kérdés, hogy ha Trump fiskális politikája főként a vámokból eredő bevételekre és korlátozottabb költségvetési ösztönzésre épül, vajon milyen következményekkel jár ez a növekedés és a pénzteremtés ütemére. Elemzik, mekkora szerepe van az Egyesült Államok jegybankjának függetlenségének, illetve annak, ha ebben politikai fordulat következik be. Megvizsgálják, milyen eszközökbe érdemes fektetni egy olyan környezetben, ahol gyors vagy lassuló növekedés, valamint jelentős fiskális és monetáris könnyítések váltakoznak.
Az elemzők szót ejtenek a nemzetközi folyamatokról is, összehasonlítva az amerikai helyzetet Európával és a feltörekvő piacokkal. Szóba kerül, mikor hatékonyabb a fiskális ösztönzés, mint a monetáris lazítás, és milyen hatásokkal járnak a növekvő költségvetési hiányok, különös tekintettel az intézményi szereplők és a háztartások döntéseire. Kitérnek arra is, hogyan reagálnak a globális piaci környezetben az olyan „proteszteszközök”, mint a nyersanyagok vagy a kriptovaluták, a monetáris és fiskális impulzusokra.
