Az események középpontjában a gázai háború lezárását célzó újabb tárgyalási forduló áll. Ezúttal szokatlanul erőteljes érdeklődés és fáradtság érzékelhető mind az izraeli, mind a palesztin oldalról, és kiemelkedő az amerikai diplomácia, ezen belül is Donald Trump szerepvállalása.
Az előzetes egyeztetések sürgős és váratlan légkörben kezdődtek, különösen azután, hogy Izrael – egy sikertelen légicsapás során – Katar fővárosát is célba vette. Ez jelentős kockázatokat hozott felszínre Amerika szövetségeseivel való kapcsolatában, ami Donald Trumpot arra ösztönözte, hogy új lendülettel avatkozzon be a térség rendezésébe.
Az első szakaszban napirendre kerülnek a tűzszünet feltételei, városi visszavonulások, túszok és foglyok cseréje, valamint humanitárius segélyek beengedése Gázába. Minden érintett fél erőteljes elkötelezettséget mutat ezen lépések mellett, de súlyos bizalmatlanság és garanciaigény is jelen van, különösen a Hamasz részéről.
Látható, hogy Trump kreatív diplomáciai stratégiát vet be, új narratívát igyekszik kialakítani, és személyes jelenlétével is próbálja az álláspontokat közelíteni. A hosszabb távú gázai sors, a fegyveres csoportok lefegyverzésének részletei továbbra is nyitott kérdések, akárcsak az átmeneti kormány és a nemzetközi békefenntartók összetétele és szerepe.
