Donald Trump sürgős üzenettel tért vissza az Egyesült Államokba, miután a G7-csúcstalálkozót idő előtt elhagyta Kanadában. Az iráni–izraeli konfliktus gyors eszkalációja jelentette az utazás okát, amelyben Trump kizárta a tűzszünet lehetőségét, ehelyett a régió nukleáris fenyegetésének végleges felszámolását hangsúlyozta. Figyelemfelkeltő volt az is, hogy felszólította az embereket: hagyják el Teheránt, ami feszültséget és pánikot okozott a fővárosban.
Közben az izraeli és iráni oldalon is jelentős veszteségeket jelentettek a rakétatámadások nyomán: néhány nap alatt százakat érintett a konfliktus. Az Amerikai Egyesült Államok eddig döntően védelmi támogatást és hírszerzési segítséget nyújtott Izraelnek, miközben a közvetlen katonai beavatkozás kérdése még a háttérben húzódik.
A politikai háttérvitákban a republikánus oldalon az izolacionizmus és az intervenciós stratégia között feszül a legnagyobb ellentét, miközben a demokratáknál is belső törésvonalak rajzolódnak ki a háborús szerepvállalásról. Kiemelt szerepet kapnak olyan politikusok, mint Lindsey Graham és Tim Kaine, akik eltérő reflexiókkal reagálnak a helyzetre: előbbi az aktív amerikai részvétel lehetőségét említi, míg utóbbi a háború elkerülésének szükségességét hangsúlyozza.
A Fehér Házban most döntések sorozata előtt állnak: katonai, diplomáciai, vagy mégis kívülmaradó megközelítés lesz-e végül az Egyesült Államok válasza a feszültségre. A kérdések középpontjában Irán nukleáris tervei, Trump külpolitikai stratégiája és a párton belüli hatalmi törésvonalak állnak.
