Donald Trump váratlan bejelentése szerint az H-1B vízumok díja 100 000 dollárra emelkedne, ami teljesen átalakíthatja, ahogyan a nagy technológiai cégek külföldi szakembereket alkalmaznak az Egyesült Államokban. Ezt az engedélyt elsősorban olyan vállalatok veszik igénybe, mint az Amazon, a Facebook vagy a Google, hogy magasan képzett munkaerőt hozzanak be, főleg Indiából és Kínából. Az új díjtétel jelentős terhet róna a cégekre, hiszen eddig csak néhány ezer dollárt kellett fizetniük, most viszont a költségek akár meg is sokszorozódhatnak.
A szigorúbb szabályozás főként az amerikai munkavállalók védelmét célozza, és ösztönözné a cégeket, hogy hazai fiatalokat alkalmazzanak. Ugyanakkor kérdéses, hogy a hazai munkaerő képes-e teljes mértékben betölteni azokat a speciális pozíciókat, amelyekre eredetileg az H-1B programot létrehozták. A témában szó esik arról is, hogy a mesterséges intelligencia és egyéb fejlett technológiai területeken a globális verseny tovább élesedik, és hogy a szigorítások milyen kihatással lehetnek az amerikai innovációra és gazdaságra.
Az új szabály bevezetése várhatóan lassítani fogja a külföldi munkaerő beáramlását, miközben akár nagyobb mértékű kiszervezéshez (offshoring) is vezethet, főleg olyan országok irányába, mint India. Közben a világ más részei (pl. Kína) épphogy egyszerűsítik saját H-1B-szerű programjaikat, hogy magukhoz csábítsák a tehetségeket. Felvetődik a kérdés, hogy hosszú távon ezek az intézkedések mennyire segítik vagy akadályozzák az ország gazdaságának és technológiai fejlődésének útját.
