Donald Trump elnök egy új elnöki proklamációval jelentős változást vezetett be az Egyesült Államok H-1B vízumprogramjában. A módosítás értelmében annak, aki a jövőben H-1B vízumot igényel, 100 000 dolláros pluszdíjat kell fizetnie, amit az amerikai munkáltatónak kell fedeznie. Ez a magas összeg várhatóan jelentős akadályt jelent majd a külföldi, magasan képzett munkavállalók amerikai foglalkoztatásában.
Folyamatos a vita arról, hogy pontosan kikre vonatkozik az új szabály. Míg elvileg a már az Egyesült Államokban dolgozó H-1B-s munkavállalókra nem terjed ki a díj, azok számára, akik még külföldön tartózkodnak és most szeretnének munkát vállalni, komoly nehézséget jelenthet. Tovább bonyolítja a helyzetet, hogy a jogászok szerint bizonyos szürkezónák is fennállnak, például folyamatban lévő vagy függőben lévő vízumkérelmek esetében.
Az interjúban szó esik arról is, hogy a döntést gazdasági szempontból kritizálják. Szakértők rámutatnak: az elmúlt tíz évben jelentősen nőtt a STEM területen – tudomány, technológia, mérnöki tudományok és matematika – dolgozó külföldiek száma, ami több millió amerikai munkahely létrejöttét is segítette. Felmerül a kérdés, hogy az ilyen típusú korlátozások valóban kedveznek-e az amerikai munkavállalóknak, vagy inkább ellentétes hatást váltanak ki: a cégek külföldre helyezhetik át a munkaerőt, vagy más módon reagálnak majd a szabályozásra.
A beszélgetésben olyan témák is napirendre kerülnek, mint a Trump-adminisztráció korábbi kísérletei a vízumrendszer szigorítására, az IT-cégek és részvénypiacok reakciói, valamint a keretein belül bevezetett „Project Firewall” nevű vizsgálati program, amely a H-1B vízumbirtokosokkal és azok munkaadóival kapcsolatos ellenőrzéseket erősíti. A jogi kihívások, az új eljárási szabályok, valamint a munkaerőpiaci és egyetemi környezetre gyakorolt lehetséges hatások is felmerülnek az eszmecserében.
