Donald Trump 2026-ban rekordmennyiségű részvényüzletet kötött, amely során kiemelkedően magas forgalmat bonyolított le rövid idő alatt. Befektetései – amelyek között átlagosan napi 44 tranzakció szerepel – messze meghaladják elnöki elődeinek szokásait, és jelentős, egyedileg kiválasztott technológiai vállalatokra összpontosulnak.
Befektetéseit elemzők azon gondolkodnak, vajon milyen kormányzati érdekek és magánbefektetői szándékok húzódhatnak meg az egyes részvényvásárlások mögött. Megfigyelhető, hogy minden nagyobb befektetése technológiai cégekhez kapcsolódik, amelyek profitáltak az elnök AI-orientált gazdaságpolitikájából.
Különös figyelmet kapnak olyan kérdések, mint a kormányzati összefonódás, összeférhetetlenség vagy éppen közvetlen piaci hatás, amikor egy-egy elnöki bejelentés után az adott cég részvényei azonnali növekedést mutatnak. A vita élesen zajlik politikai szereplők között, egyesek szerint nyilvánvaló önérdek vezérli a portfóliókezelést, míg mások tagadják a befolyást. Az ismeretlen részletek továbbra is nyitott kérdéseket hagynak a befektetések átláthatóságával kapcsolatban.
