Donald Trump gyors reagálása érdekes fényt vet Kína, Oroszország és Észak-Korea vezetőinek pekingi közös megjelenésére. Az amerikai exelnök ironikusan üdvözli az esemény résztvevőit, utalva egyfajta háttérben zajló összeesküvésre az Egyesült Államok ellen. Szakértők szerint ez a találkozó részben szimbolikus üzenet, amely egyszerre szól a kínai közvéleménynek, a világnak és Washingtonnak is.
Dave Rank, az Egyesült Államok volt pekingi nagykövetségének helyettes vezetője elmondja, hogy a nyolc évvel ezelőtti amerikai–kínai viszonyhoz képest minden megváltozott – ma már nemcsak kereskedelmi, hanem geopolitikai feszültségek is meghatározzák a kapcsolatokat. Felmerül a kérdés, mennyire kell aggódnia az Egyesült Államoknak a Peking, Moszkva és Phenjan közötti látványos egység miatt, illetve hogy a kínai kül- és gazdaságpolitika átalakulása mennyire jelent valós veszélyt a nyugati világ számára.
A beszélgetés érinti az Egyesült Államok és India stratégiai kapcsolatának megrendülését is, amely szintén fontos lehet a geopolitikai egyensúly szempontjából. Több külpolitikai szakértő szerint a jelenlegi amerikai Kína-politikát inkább ad hoc taktikák, mintsem átfogó stratégia jellemzi, amelyet külföldi vezetők is ki tudnak használni – ahogy Kína is igyekszik betölteni az Egyesült Államok által hagyott űrt.
Az elemzés végig arra ösztönöz, hogy elgondolkodjunk: vajon valódi fordulóponthoz érkezett-e a globális hatalmi egyensúly, és milyen új világrend felé haladhatunk a nagyhatalmi rivalizálás tükrében?
