Donald Trump elnök újabb döntésével ezúttal Portland városát célozná meg a katonaság bevetésével. A hivatkozott közösségi média bejegyzések szerint teljes katonai erőt helyezne készenlétbe, ha úgy ítéli meg, hogy szükséges. Trump úgy mutatja be a helyzetet, mint egy ostrom alatt álló várost, ahol szövetségi központokat és az ICE irodáit fenyegeti veszély.
Mindeközben az oregoni állami és helyi vezetők egészen más narratívát kínálnak: szerintük a város jelenleg békés, s a külső haderő beavatkozása inkább eszkalációt eredményezne, mintsem megoldást. A biztonsági helyzet és a jogi háttér is vitatott, különösen a Posse Comitatus törvény fényében, amely jelentősen korlátozza a hadsereg hazai alkalmazását rendfenntartásra.
Felszínre kerül az is, hogy a katonai műveletek stratégiai átrendezése, illetve a katonaság „harcos ethoszának” erősítése hogyan illeszkedik majd az új Nemzetvédelmi Stratégia irányelveihez. A meglepetésszerű, országszerte összehívott tiszti gyűlés is kérdéseket vet fel a katonai vezetők között: milyen belső irányváltásokat, szervezeti változásokat hozhat egy ilyen szokatlan, motiváló szándékú esemény?
Biztonsági aggályok is felmerülnek, főként azért, mert a világ különböző konfliktuszónáiban szolgáló parancsnokokat is visszahívják, ami nemcsak a személyes védelmük, hanem színházi parancsnokságuk hatékonysága szempontjából is kockázatokat hordozhat. Az interjú nézőpontjából számos stratégiai, politikai és jogi dilemmát tárnak fel, melyek tovább árnyalják az amerikai katonai jelenlét belföldi és globális szerepvállalásának megítélését.
