Az amerikai Legfelsőbb Bíróság jelentős csapást mért Donald Trump kormányzatára, amikor megakadályozta, hogy a Nemzeti Gárdát Chicagóba vezényeljék. Az ítélet különösen nagy horderejű, mivel egy hat-három arányú döntés alapján született, és olyan bírák is csatlakoztak a liberális szárnyhoz, akiket Trump maga nevezett ki.
A döntés jogi hátterét elemezve az elemzők kiemelik, hogy a törvény pontosan meghatározza, mikor vethető be a Nemzeti Gárda: kizárólag akkor, ha az elnök a rendes katonai erőkkel sem képes végrehajtani a törvényeket. Egyedül olyan szűk körülmények között engedélyezett a beavatkozás, amikor a hagyományos hadseregnek jogilag lehetősége van ilyen feladatokra.
A beszélgetés azt is körbejárja, hogy a döntés milyen hatással lehet más városokra, például New Yorkra vagy Portlandre. Érdekes kérdésként merül fel, hogyan változik a jogi helyzet, ha egy állam kormányzója maga kéri a Nemzeti Gárda segítségét, illetve hol húzódnak a civil és katonai jogalkalmazás határai.
Továbbá az elemzés kitér arra, hogy a Legfelsőbb Bíróság döntése a Trump-adminisztráció központi politikai stratégiáját gyengítheti, mivel Trump számára a hadsereg bevetése a városokban kulcsfontosságú üzenet volt. Felmerül a kérdés, hogyan reagál mind politikai oldalról, mind a Trump-bázis szemszögéből a döntésre, illetve milyen jövőbeli stratégiákat választhat a volt elnök.
A beszélgetés rámutat, hogy a közbiztonsági és bevándorlási kérdések továbbra is megosztják a közvéleményt, és hogy Trump módszerei ezek kezelésére sokakban ellenérzéseket váltanak ki, miközben a problémákkal kapcsolatos diagnózisával sokan egyetértenek.
