Az Egyesült Államok Legfelsőbb Bírósága elutasította Donald Trump jogi kezdeményezését, amely jelentős változásokat hozott volna a levélszavazás szabályozásában a 2026-os félidős választások előtt. Ennek részeként az Egyesült Államok Postaszolgálata példátlan hatalmat kapott volna, hogy megszűrje és visszatartsa a szavazólapokat, ami egyes szakértők szerint akár katasztrofális következményekkel is járt volna.
A döntés fő indokai közé tartozott, hogy a szövetségi végrehajtó hatalom túl nagy befolyást akart szerezni az államok választási folyamatai fölött, miközben az alkotmány ezt a jogkört egyértelműen az államokra bízza. Az időzítést illetően a bíróság hangsúlyozta, hogy túl közel van a választások időpontja, ezért az új szabályok bevezetése kaotikus helyzetet teremtene.
Az elemzők arra is rámutatnak, hogy bár az elnöki rendeletet most blokkolták, hosszabb távon – például a 2028-as választásokra – még napirenden maradhat a kérdés, amennyiben megfelelő módon történik a végrehajtás. A bírósági döntés emellett erős jelzésként is szolgálhat arra nézve, hogy a jogszabályt alkotmányellenesnek tartják.
A beszélgetés kitért arra is, mennyire nehéz jogalkotási egyezségre jutni ebben a kérdésben, különösen a jelenlegi megosztott politikai környezetben. Felmerül a kérdés, hogy mennyire befolyásolja a közbizalmat a választási rendszerek fölött folytatott vita, illetve milyen hosszú távú következményei lehetnek a politikai retorikának a levélszavazás hitelességét illetően.
