A változó geopolitikai helyzetben Donald Trump jelentős fordulatot hajt végre: elhalasztja a tervezett találkozót Vlagyimir Putyinnal Budapesten, amelynek célja egy ukrajnai tűzszünet volna. Ezt a döntést részben Oroszország következetes álláspontja váltja ki, mivel Moszkva nem hajlandó kompromisszumot kötni a háború lezárása érdekében.
Az események közepette Ukrajna több városát, köztük Kijevet és Harkivot is súlyos orosz légicsapások érik, amelyek következtében többen meghalnak, megsebesülnek, és az energiaellátás is megsínyli a támadásokat. Az orosz taktika kettős: egyrészt a civil lakosságot igyekszik félelemben tartani, másrészt az ország kritikus infrastruktúráját célozza meg.
Az Egyesült Államok és szövetségesei próbálják összehangolni az erőfeszítéseiket, hogy nyomást gyakoroljanak Oroszországra. Fontos kérdésként merül fel: vajon lesz-e áttörés a tűzszünet irányába haladó tárgyalásokon, miközben az orosz fél továbbra is kitart maximális követelései mellett?
Az egyeztetések részeként NATO-, ukrán és amerikai vezetők találkoznak, stratégiai együttműködést keresve az ukrajnai konfliktus lezárása érdekében. Eközben komoly viták bontakoznak ki fegyverszállításokról, gazdasági támogatásról és a béketárgyalások folytatásának lehetőségéről.
