Milyen logika mentén választhat ki Donald Trump újabb célpontokat Venezuelát követően? A beszélgetés során felmerül, hogy Kolumbia lehet az első a sorban, részben a droghoz kapcsolódó problémák miatt, valamint a két ország vezetői közötti ismételt konfliktusok okán. A kokaintermelés és a bűnbandák jelenléte komoly indokul szolgálhat egy beavatkozáshoz, ám kérdés, hogy ez mennyiben hasonlítana a venezuelai helyzethez.
Mexikó neve is joggal vetődik fel, mivel az Egyesült Államok többször is célkeresztbe vette, különösen a kartellek elleni küzdelem kapcsán. Ugyanakkor hangsúlyozandó, hogy Mexikó diplomáciailag ügyesebben kerüli ki a nyílt konfliktust Trumppal, mint Kolumbia.
Grönland esete is érdekes politikai és stratégiai megfontolásokat vet fel. Trump korábban már tett célzásokat a terület fontosságára, kritikus ásványkincsei és az amerikai katonai bázisok miatt. A beszélgetés elgondolkodtató, hogy milyen következményei lehetnek egy esetleges szuverenitási lépésnek, és mennyire aggasztja ez a témakör az európai biztonsági szervezeteket.
A vitában felmerülnek a titkosszolgálatok együttműködésének és feszültségeinek kérdései is, különös tekintettel arra, hogy bizonyos országok adatszolgáltatása, illetve titkos műveletei mennyire segítik vagy éppen hátráltatják a transzatlanti kapcsolatok stabilitását.
