Az amerikai kisvárosokat súlyosan érintik a szövetségi kormány által irányított tömeges kitoloncolási akciók. Ez a helyzet nemcsak az érintett családokat, hanem a helyi közösségek gazdaságát is alapjaiban változtatja meg.
Beszámolók alapján a deportálással fenyegetett emberek gyakran hosszan tartó fogva tartást, nehéz életkörülményeket és alapvető jogi hiányosságokat tapasztalnak az ICE vagy magánvállalatok által üzemeltetett fogvatartó központokban. A helyi lakosok ambivalens érzésekkel viseltetnek az intézmények iránt: miközben munkahelyeket teremtenek, az erkölcsi dilemmák és a stigmatizáció folyamatosan jelen vannak.
Múltbeli és jelenlegi fogvatartottak, családtagok és önkormányzati vezetők egyaránt megszólalnak – arról beszélnek, mennyire borzasztó érzés elveszíteni a kapcsolatot hozzátartozóikkal, illetve hogyan definiálja újra a városok identitását a börtönök és fogolytáborok gazdasági jelenléte.
Felmerül a kérdés, mennyire igazságos és tartható, hogy egy teljes közösség fennmaradása az emberi szenvedésen és a tömeges kitoloncoláson alapul, és hogyan lehet javítani a fogvatartási körülményeken vagy csökkenteni a függőséget az ilyen intézményektől.
