Donald Trump felszólal az ENSZ Közgyűlésén, ahol korábbi beszédénél sokkal magabiztosabb hangnemet üt meg. Nyíltan bírálja a világszervezet működését, példaként említi a technikai hibát is, ami szerinte az ENSZ jelenlegi haszontalanságát szimbolizálja.
Kiemelkedő témái között visszatér a migráció problémája: a nemzetközi közösség támogatását a migrációs válság kapcsán egyenesen a nyugati országok elleni támadásként értékeli. Több ország vezetőit is nyíltan kritizálja, köztük európai szövetségeseit.
Az ukrajnai háborúval kapcsolatban magabiztosan nyilatkozik saját kapcsolatairól Putyinnal, és arról beszél, hogy ő képes lenne véget vetni a konfliktusnak. Erőteljesen bírálja az orosz olaj importját továbbra is folytató országokat, éles hangnemben szólítja fel szövetségeseit a szankciók betartására.
Trump szóba hozza a palesztin államiság kérdését is, elutasítja a nyugat-európai országokat, amelyek elismerik Palesztinát. Úgy véli, ez jutalmazná a Hamászt és annak terrorcselekményeit. Klímaváltozással kapcsolatos kommentárjaiban összeesküvés-elméleteket említ, és szembehelyezkedik a tudományos konszenzussal.
Kérdések merülnek fel azzal kapcsolatban, hogy mennyire tudja a jelenlegi amerikai elnök, illetve az USA befolyásolni a világpolitikai eseményeket erős vagy megingó szövetségi viszonyok mellett. A megszólalások több oldalról vizsgálják, vajon mennyire eredményesek Trump retorikai és diplomáciai módszerei.
