Különböző személyes történeteken keresztül a film betekintést nyújt Michigan, különösen Macomb megye iparának múltjába és jelenébe. Emlékek idéződnek fel az ’50-es és ’60-as évek ipari virágkoráról, amikor egy autógyárban dolgozva is biztosítani lehetett egy család jólétét.
A jelenlegi helyzet bemutatásakor felvetődik, hogy bár a gyártás gazdasági jelentősége nőtt, a munkahelyek száma csökkent – részben az automatizáció és az alacsony bérű országokba telepített termelés miatt. Az új technológiák, mesterséges intelligencia és modern szerszámgépek tartják életben a kézműves hagyományokat, mégis megváltoztatták a szakmák iránti társadalmi megbecsülést.
A filmben megszólaló vállalkozók, szakemberek és munkások elmondják tapasztalataikat a vámok, adózási reformok és a globális ellátási láncok hatásairól. Sokan érzik úgy, hogy elképzelhető egy új aranykor, de elismerik, hogy a gyártás szerkezete, a szükséges képességek, valamint a munka fizikai és társadalmi oldala jelentősen átalakult.
Felmerül a kérdés, hogy érdemben lehet-e visszahozni a klasszikus, jól fizető gyári munkákat, vagy inkább új, magasabb hozzáadott értékű, technológiai tudást igénylő állások jönnek létre. Külön hangsúlyt kap a fiatal generációk viszonya az ipari pályákhoz, valamint az a dilemma, hogy a vágyott függetlenség és önellátás miként egyeztethető össze a globális piaccal.
Téma továbbá a társadalmi megbecsülés, a generációváltás nehézségei, a helyi és nemzetközi együttműködés ötvözése, illetve az a törekvés, hogy a múlt dicső örökségéből miként lehet jövőt építeni egy automatizáltabb és innovatívabb gyártásban.
