Az európai jobboldali populista mozgalmak és Donald Trump kapcsolata egyre összetettebbé és ellentmondásosabbá vált a közelmúltban. Az amerikai elnök visszatérését egyes európai politikai csoportok lehetőségként értékelték befolyásuk növelésére, ám Trump újabb vámháborúja és az USA hagyományos európai szövetségeseivel szembeni kritikája komoly feszültségeket keltett.
Az egyes országok jobboldali pártjai eltérően reagáltak az amerikai politika változásaira. Míg Németországban és Franciaországban a Trumphoz fűződő viszony inkább terhes, addig Kelet-Európában, például Lengyelországban és Magyarországon, még mindig igyekeznek kihasználni kapcsolatukat a volt amerikai elnökkel. A vámpolitika különösen érzékenyen érintette azokat az országokat, ahol a nemzeti ipar munkahelyteremtő szerepe hangsúlyos.
Felmerül a kérdés, mennyire jelent előnyt vagy hátrányt hosszú távon egy külső nagyhatalom támogatása a nemzeti szuverenitást hangsúlyozó pártok számára. Az európai jobboldal egyes részei igyekeznek egyensúlyozni a külső legitimáció keresése és a hazai közvélemény elvárásai között, miközben saját elveik, mint a nemzetállami önrendelkezés, összetűzésbe kerülnek Trump beavatkozó külpolitikájával.
A politikai stratégiai együttműködések, nyilatkozatok, sőt a közvélemény-kutatások is folyamatosan változnak, a szereplők pedig taktikusan próbálják igazítani politikájukat a gyorsan alakuló európai–amerikai viszonyrendszerhez.
