Az Indiana állambeli szenátusban jelentős politikai visszaesés figyelhető meg, miután az állam republikánusai ellenálltak a Fehér Ház és Donald Trump elnök intenzív lobbizásának egy vitatott körzethatárok újrarajzolására irányuló törvénytervezet kapcsán.
Trump elnök többször is hangsúlyozta személyes érintettségét az ügyben, azt állítva, hogy korábban minden alkalommal fölényesen nyert Indianában, és a két képviselői hely megszerzése kulcsfontosságú lenne a republikánus többség számára a Kongresszusban. Ugyanakkor a helyi szenátorok között megosztottság alakult ki: míg néhányan támogatták, addig a többség az eljárás következményeit és a gyakori, elnökhöz kötött átrajzolás lehetőségét aggasztónak találta.
A Fehér Ház számos eszközt felhasznált – közvetlen hívások, személyes látogatások, figyelmeztetések a támogatás megvonására –, de ezek sem bizonyultak elegendőnek a döntéshozók meggyőzésére. Különösen heves reakciókat váltott ki, hogy a közösségi médiában is nyomás alá helyezték a szavazókat, sőt egyes döntéshozók családjai bombafenyegetést is kaptak, ami komoly feszültségeket eredményezett.
A történet felveti a kérdést: mennyiben alakítja egy párt belső kohézióját a központból jövő agresszív beavatkozás, és hogyan reagálnak a hagyományosabb helyi politikai szereplők erre a stratégiára? Ezen túl, milyen hosszú távú hatásai lehetnek, ha egy ilyen nyomásgyakorlás veszít a hatékonyságából más republikánus államokban is?
