Az elmúlt hét eseményei során transzatlanti feszültség bontakozott ki, amikor Donald Trump ismét felvetette Grönland amerikai annektálásának lehetőségét. Sokak szerint az Európai Unió nem fog tudni szembeszállni Trump akaratával, különösen egy olyan év után, amikor az EU többször próbált engedményeket tenni az amerikai elnöknek.
Trump súlyos vámtarifákat helyezett kilátásba több európai ország számára, és nem zárta ki a katonai beavatkozást sem. Ez a kijelentés heves európai ellenreakciót váltott ki, amely prémium védelmi kiadási vállalásokról és kereskedelmi válaszlépésekről szóló fenyegetésekkel járt, sőt katonai jelenlét növelését is fontolgatták Grönlandon.
Különösen érdekes kérdések merülnek fel az EU és az USA egymáshoz fűződő viszonyáról, az európai vezetők stratégiáiról, valamint arról, hogyan mérlegelik a költségeket és az eredményeket a Trump-féle nyomásgyakorlás idején. Megvizsgáljuk, hogyan változtak az erőviszonyok, és hogy mennyire számít az európai egység egy ilyen konfliktusban.
A történet másik oldala, hogy az amerikai gazdaság érzékenysége, valamint Trump hazai politikai megfontolásai milyen szerepet játszanak a külpolitikai döntéshozatalban, különösen ha a piacok hektikusan reagálnak a kereskedelmi háborús fenyegetésekre.
Továbbá megvitatjuk, hogyan lehet eligazodni a média-tudósítások egyre komplexebb világában, hogyan befolyásolhatják a források a narratívát, és milyen eszközök segíthetnek objektívebb képet alkotni a hírekről.
