Donald Trump amerikai elnök újabb kemény nyomásgyakorlási eszközt választott: bejelentette, hogy vámokat vet ki több európai országra – köztük Dániára –, ha nem sikerül megállapodást kötni Grönland eladásáról az Egyesült Államok részére.
Az északi szigeten és Dániában óriási tiltakozások törtek ki, több ezren vonultak utcára, hogy hangsúlyozzák, Grönland nem eladó. A tiltakozók – köztük fiatal helyiek és a grönlandi miniszterelnök – azt üzenték Trumpnak, hogy nem hagyják, hogy szülőföldjük elidegeníthető tárggyá váljon.
A helyszínen katonai mozgolódás is tapasztalható: több európai állam katonai jelenlétet küldött Grönlandra közös gyakorlatokra, miközben az amerikai kormányzat magas rangú képviselői is tárgyalnak dán és grönlandi vezetőkkel. Eközben a NATO-tagság kérdése is felmerült: Trump jelezte, akár a szövetségből is kiléphet, ha nem teljesülnek céljai.
Komoly politikai és gazdasági feszültségek bontakoznak ki, miközben az amerikai társadalom többsége is elutasítja a grönlandi vásárlási törekvést. Vajon hol húzódik a határ a geopolitikai érdekek, a nemzetközi jog és a helyi lakosság akarata között?
