Az elmúlt hétvégén Donald Trump bejelentette, hogy 10%-os vámot vet ki nyolc európai országra, köztük Franciaországra, Németországra és Dániára, válaszul azokra az akadályokra, amelyek szerinte akadályozzák Grönland megszerzését. Mindez újabb fejezetet nyitott a transzatlanti feszültségek történetében.
Erősödő európai reakció bontakozik ki Trump lépéseire: Dániához csatlakozva hét másik ország is növeli katonai jelenlétét Grönlandon, és uniós szinten is komoly válaszlépések készülnek. Az Európai Parlament felfüggeszti az EU–USA kereskedelmi megállapodást, visszatér a korábban kidolgozott, de nem bevezetett megtorló vámokhoz, és szóba került a 2023-ban létrehozott „antikényszerítő eszköz” alkalmazása, amellyel az amerikai cégek EU-piaci hozzáférése korlátozható lenne.
Érdekes kérdések merülnek fel: vajon mi okozta, hogy az európai politika eddigi engedékenysége ilyen határozott ellenállásba fordult? Mennyire jelentős Trump grönlandi terve Európa számára? A videó azt is körbejárja, hogy a megváltozott erőviszonyok és az európai közvélemény alakulása milyen szerepet játszik ebben a folyamatban.
Az összeállítás végigveszi, milyen stratégiai, politikai és gazdasági eszközöket vet be az EU, és hogyan igyekeznek az európai vezetők egységes és határozott választ adni az amerikai kihívásokra.
