Donald Trump davosi felszólalásában arról beszélt, hogy nem kíván katonai erővel megszerezni Grönlandot, noha korábban utalt erre a lehetőségre is. Ehelyett azonnali tárgyalásokat sürgetett Grönland megszerzése ügyében, hivatkozva arra a véleményére, miszerint a második világháború után az Egyesült Államok tévesen nem vásárolta meg a dán fennhatóság alatt álló területet.
Trump visszautasította azt a vádat, hogy a szigetre irányuló ambíciói katonai fenyegetést jelentenének a NATO szövetségeseire. Ugyanakkor gazdasági nyomásgyakorlással is fenyegetőzött: bejelentette, hogy sorozatosan emelkedő vámokat léptetne életbe több európai ország esetében, amíg Grönland amerikai kézre nem kerül.
A világ vezetői – köztük Ursula Vanderion, Mark Carney, Jens Frederik Nielsen és Bartto Weber – határozottan ellenezték Trump terveit, kiállva Dánia és Grönland mellett. Az európai vezetők egységes és arányos választ ígértek az amerikai vámfenyegetésre.
Az esemény körül számos kérdés merül fel: Mi motiválja az Egyesült Államokat Grönland megszerzésére? Milyen válaszokat kapnak a fenyegetések a nemzetközi porondon? És milyen történelmi előzményei vannak Grönland státuszának?
