Donald Trump ambiciózus terve, hogy az Egyesült Államok megszerezze Grönlandot, komoly geopolitikai hullámokat vetett szerte a világban. Az elképzelés mögötti indoklás elsősorban nemzetbiztonsági érdekekre hivatkozik, mint például az orosz és kínai befolyás növekedése, illetve a stratégiai elhelyezkedés jelentősége miatt.
A folyamat során a Fehér Ház különböző tisztségviselői is támogatásukat fejezték ki Trump álláspontja mellett, sőt, még a katonai fellépés lehetősége sem lett teljesen kizárva. Ez nagy felháborodást váltott ki Európa több országának vezetőjében, akik hangsúlyozták a szuverenitás és a határok sérthetetlenségének fontosságát.
Európa kemény közös üzenettel lépett fel, ugyanakkor felmerül a kérdés, vajon tényleges katonai konfliktus elé nézünk-e, vagy elsősorban a politikai nyomásgyakorlás a cél. Egyúttal érdekes vita folyik arról, hogy az amerikai társadalom mennyire támogatna egy ilyen lépést, illetve hogy a belpolitikai és gazdasági érdekek mennyiben játszanak szerepet a döntés hátterében.
Grönland jelentősége a védelem, a globális szállítási útvonalak és a természeti erőforrások miatt is kiemelt, miközben a hatalmi szövetségek, például a NATO, reagálásának dilemmája tölti be a viták központját egy amerikai nyomulás esetén. Mindez egy tágabb összefüggésrendszerbe illeszkedik, ahol az USA nemzetközi szerepvállalása, az erőpolitika alkalmazása és a gazdasági megfontolások szorosan összefonódnak.
