Donald Trump új Golden Dome rakétavédelmi koncepciója lehetőséget kínál arra, hogy az Egyesült Államok drasztikusan átalakítsa védelmi képességeit egy eddig sosem látott összetettségű űralapú rendszerrel. A terv olyan technológiák fejlesztését feltételezi, amelyek közül több jelenleg még nem is létezik, mint például új típusú műholdak és szenzorhálózatok telepítése a világűrbe.
A szakértők szerint rövid távon a már meglévő védelmi rendszerek bővítésére lehet számítani, de hosszabb távon a rendszer sikerességéhez több száz, akár ezer műholdról érkező adatokat kell majd szinkronizálni. Speciális kihívást jelent, hogy Kína és Oroszország új, hiperszonikus, nehezebben észlelhető és kivédhető rakétákat fejleszt, amelyek komplex manőverekre is képesek.
A Golden Dome egyik központi eleme egy fejlett érzékelő- és követőhálózat, amely képes lesz nemcsak az elindított rakétákat észrevenni, de azok típusát és mozgását is pontosabban meghatározni. A tervek között szerepelnek továbbá olyan új, kérdéses kimenetelű űr-védelmi rendszerek, amelyek akár támadó műveletekre is használhatók lennének (például ellenséges műholdak megsemmisítése), így a projekt jelentős nemzetközi feszültségeket is gerjeszthet.
A felmerülő főbb témák között egyrészt a technológiai megvalósíthatóság, másrészt a költségek és a korábbi hasonló kezdeményezések sikertelenségének tanulságai is szóba kerülnek. Az is kérdés, hogy vajon sikerülhet-e most megoldani azokat az akadályokat, amelyek miatt például Ronald Reagan rakétavédelmi törekvései elbuktak.
