Donald Trump új stratégiát hirdetett Irán ellen, amelynek középpontjában már nem a katonai akciók, hanem a gazdasági összeroppantás áll. Az „economic D-Day”-nek nevezett lépés célja, hogy Irán gazdasági kapcsolatait világszerte elszigetelje, ehhez pedig a nemzetközi támogatás elnyerése is kulcsfontosságú.
Az amerikai pénzügyminiszter szerint ez a szankciós politika minden olyan szereplőt sújtani fog, aki Iránnal folytat kereskedelmet vagy pénzügyi tranzakciókat bonyolít le – kiemelten érintve ezzel Kínát, amely Irán legfontosabb kereskedelmi partnere. Felmerül a kérdés, hogy egy ilyen gazdasági lépés mennyire boríthatja fel az amerikai-kínai diplomáciai viszonyokat, különösen Xi Jinping közelgő washingtoni látogatása fényében.
Megszólalnak szakértők, diplomaták és politikusok is, akik rámutatnak, hogy a gazdasági nyomás több országban nem hozott rendszerváltást, Irán régóta visel súlyos szankciókat, és bennfentesek szerint a rezsim túlélőképessége kérdéses. Eközben kiéleződik az a vita is, hogy az ilyen szankciók elegendőek-e a kívánt politikai változások eléréséhez, vagy szükség lesz-e mégis katonai megoldásokra.
Az események középpontjában helyet kap a Hormuzi-szoros stratégiai jelentősége, Irán regionális befolyása és az iráni rezsim rezilienciája is. A beszélgetések kitérnek arra is, kinek milyen mozgástere van még, illetve hogyan készülnek az érintett országok a gazdasági nyomás további eszkalációjára.
