Az amerikai-iráni feszültség tovább fokozódik az energiapolitikai és katonai fenyegetések árnyékában. Donald Trump elnök újabb erőteljes kijelentéseivel, többek között Irán olajvagyonának megszerzésével és az energialétesítmények, például a deszalinizáló üzemek megtámadásának lehetőségével tartja fenn a figyelmet. A Hormuzi-szoros lezárása, illetve az ottani esetleges katonai beavatkozás is a lehetséges forgatókönyvek között szerepel, amelyek globális olajpiaci hatásokat is okozhatnak.
A szakértői elemzések szerint az Egyesült Államok visszafogottabb hadereje inkább korlátozott műveletek elvégzésére lehet elegendő, mintsem egy teljes körű invázióra. A stratégiai viták központjában a kulcsfontosságú energiacsomópontok, mint például a Kharg-sziget elfoglalása és a Hormuzi-szoros ellenőrzése áll. Ugyanakkor felmerül a kérdés, hogy az ilyen lépések valóban elősegíthetik-e a békekötést, vagy inkább elhúzódó konfliktushoz vezetnek. Az amerikai és izraeli védelmi készletek kimerülése, valamint az iráni drón- és rakétatámadások gazdasági fenntarthatósága is sokakat foglalkoztat.
A beszélgetésekben az is szóba kerül, hogy mennyire átláthatóak a tárgyalási folyamatok, illetve milyen szerepet játszanak a közösségi média üzenetek a diplomáciai lépések helyett. Vitatott pont a lehetséges iráni rezsimváltás, az Egyesült Államok szövetségeseinek bevonása és a konfliktus eszkalációjának veszélyei mind a közel-keleti térségben, mind a nemzetközi színtéren.
