Az elmúlt időszakban komoly figyelem irányult a lehetséges találkozóra Donald Trump, az Egyesült Államok elnöke, és Vlagyimir Putyin, Oroszország elnöke között, különös tekintettel az ukrajnai háborúra és az amerikai fegyverszállítások kérdésére.
Az információk szerint magas rangú amerikai és orosz tisztviselők közötti előzetes egyeztetések akadályokba ütköztek, a tervezett megbeszélések elhalasztódtak, és immár hivatalosan is megerősítést nyert, hogy a közeljövőben nem lesz csúcstalálkozó a felek között.
Felszínre került, hogy komoly feszültségeket okozott a Tomahawk rakéták Ukrajnának való átadása; Putyin hevesen ellenezte ezt a lépést, míg Trump a Zelenszkijjel való konzultációt követően visszalépett a rakéták átadásától, ami tovább rontotta a diplomáciai légkört.
Elemzők szerint Oroszország stratégiája rendkívül következetes, Putyin pedig nem enged az álláspontjából, miközben az USA pozíciója sokszor ingadozónak tűnik. Felmerül a kérdés, vajon a fenyegetés vagy a tárgyalás jelent-e nagyobb nyomást a Kremlre, illetve hogy lehet-e gyors előrelépést várni ebben az elhúzódó konfliktusban.
A beszélgetés kitér az európai szereplők jelentőségére is: szó esik az orosz szuverén vagyon ukrajnai kölcsönként való felhasználásáról, valamint arról, hogy az Egyesült Államok mennyiben áll ezen intézkedések mögött.
További érdekes témaként kerül szóba a közel-keleti helyzet, főként Gáza jövője és a nemzetközi békefenntartó erők szerepe, amelyek bevonásáról ellentétes információk érkeznek. Az is kérdés, hogy valójában ki vállalná ezt a feladatot, miközben Izrael és a régió több szereplője is más-más megoldásban érdekelt.
