Az összecsapás előestéjén mindkét vezető, Donald Trump és Vlagyimir Putyin, lázasan készül az alaszkai csúcstalálkozójukra. Ez lesz az első személyes találkozójuk egy ideje, és a világ figyelme ismét rájuk irányul. Donald Trump előzetesen óvatos optimizmussal beszél a várható eredményekről, ugyanakkor elismeri a kudarc lehetőségét is.
Putyin diplomatikus hangnemet üt meg, méltatja Trump erőfeszítéseit a válság kezelésére. Eközben felmerül a korábbi találkozóik tapasztalata, illetve az, ahogyan Trump és Putyin viszonya időközben megváltozott. Az amerikai és európai tisztségviselők aggódnak, hogy Putyin esetleg befolyásolhatja Trumpot, miközben utóbbi egyre óvatosabban közelít a diplomáciához.
Érdekes gondolatként merül fel egy lehetséges hármas találkozó is, ahol az ukrán elnök, Volodimir Zelenszkij is csatlakozhatna, bár ennek realitása kétséges. Az amerikai oldalról nő az elvárás és az optimizmus, de az események gyorsan változhatnak, attól függően, hogy milyen hajlandóságot mutat Putyin a kompromisszumokra.
Felszínre kerülnek stratégiai kérdések: hogyan lehet eredményes tárgyalásokat folytatni egy olyan rutinos vezetővel, mint Putyin? Milyen taktikákat érdemes alkalmazni, és hol húzhatók meg a határok? Felmerül annak a lehetősége is, hogy a közelmúlt eseményei – például az iráni csapásmérés vagy a történelmi diplomáciai sikerek – befolyásolják Putyin számításait a találkozó során.
