Donald Trump amerikai elnök katonai csapást hajt végre Venezuelában, eltávolítva Maduro diktátort – mindössze néhány órával azután, hogy kínai diplomaták látogatást tettek az országban. Ez az akció új lendületet ad a nagyhatalmak versengésének Latin-Amerikában.
Kína több mint két évtizede bővíti jelenlétét a régióban, milliárdokat fektet be infrastrukturális fejlesztésekbe, például napelemparkok, metróvonalak, elektromos autógyárak és stratégiai jelentőségű kikötők építésébe. Washington mindeközben egyértelművé teszi, hogy riválisait kívánja kiszorítani a „hátsó udvarából”, ám Kína gazdasági és politikai érdekei miatt nem hátrál meg.
1949 óta több hullámban nőtt Kína befolyása, kiemelt állomásokkal, mint Latin-Amerika masszív infrastrukturális hiányainak orvoslása, valamint Kína nyersanyagéhsége. A kínai cégek hatalmas részesedést szereztek a térség energia- és ásványkincseiben.
Érdekes kérdéseket vet fel, hogyan változik Kína megítélése a térségben az amerikai beavatkozás hatására, meddig tart ki Peking politikai és gazdasági támogatása, és mennyire lesz képes alkalmazkodni az új geopolitikai kihívásokhoz. Elemzők szerint Kína előtt most az a feladat áll, hogy átgondolja, miként tartsa fenn latin-amerikai érdekeltségeit, miközben egyre több ország szorosabbra fűzi kapcsolatait az Egyesült Államokkal.
