Donald Trump egy újabb bejegyzésében arról ír, hogy az Egyesült Államoknak „teljes ellenőrzése” van Irán légterében, utalva az együttműködésre Izraellel és az amerikai technológia fölényére. Ez a kijelentés azonnal központi témává vált a Fehér Házban is.
Felmerül a kérdés, hogy Trump milyen mértékben hajlandó bevonni az országot egy esetleges katonai konfliktusba, különösen Irán nukleáris programjának felszámolása kapcsán. A döntés komoly dilemmát okoz, hiszen Trump politikai pályafutása során többször hangsúlyozta a háborúk elkerülését és a béketeremtő szerepet.
Belső politikai ellentétek is kirajzolódnak: a MAGA-tábor, Tucker Carlson és JD Vance is megszólal, többen vitatják a beavatkozás szükségességét, míg mások inkább Trump mögé állnak, támogatást és bizalmat szavazva neki. A helyzet komolyságát az is mutatja, hogy a külügyminiszter és az alelnök egyaránt intenzíven részt vesznek az események alakításában és kommunikációjában.
Nemcsak az iráni-amerikai viszony, hanem a Trump-adminisztráción belül is éleződnek a feszültségek. A történtek rávilágítanak arra, hogyan próbálja Trump és környezete ötvözni a „béketeremtő” retorikát és az erődemonstrációt, miközben döntenie kell az amerikai külpolitika jövő irányvonaláról.
