A
A
  • Angol
  • Magyar
  • 7 perc

Trump és az iráni feszültség: légicsapások és a rezsimváltás lehetőségei

Az újabb légicsapások után Donald Trump kijelentései, valamint az amerikai és izraeli katonai stratégia irányai új frontokat nyitnak az iráni nukleáris program körüli konfliktusban.

Donald Trump legutóbbi nyilatkozatai ismét élénk vitát váltottak ki, miután felvetette az „iráni rezsimváltás” lehetőségét, miközben Teherán megtorlással fenyeget. Több elnöki poszt és Pentagon-nyilatkozat elemzi az elmúlt hétvégi légicsapások hatását, különösen az iráni nukleáris létesítmények esetében.

Szakértők, katonai vezetők és hírszerzési források próbálják felmérni, mekkora károkat okoztak a Tomahawk rakétákkal és bunkerromboló bombákkal végrehajtott támadások a Fordo, Natanz és Iszfaháni kutatóközpontokban. Részletesen bemutatják a műholdfelvételeken látható krátereket, és megvizsgálják, hogy a föld alatti létesítmények mennyire védettek, illetve mennyire érte találat azokat.

A riport kiemeli, hogy a Fehér Ház és a hadvezetés eltérően kommunikál a rezsimváltás szándékáról. Miközben Trump a „Make Iran Great Again” kifejezéssel játszik, védelmi minisztere és alelnöke határozottan kizárják a közvetlen rezsimváltás tervét.

Szó esik Izrael lépéseiről és stratégiájáról: repülőterek, vadászgépek és rakétaindító helyek célbavétele mellett részletesen ismertetik, hogyan próbálják szűkíteni Irán megtorló képességeit. Továbbá felvetik, mennyire sikeresek ezek az offenzívák, illetve képes-e Izrael minden bejövő rakétát elfogni fejlett védelmi rendszereivel.

A riport rámutat a helyzet változékonyságára és arra, hogy számos kérdés továbbra is nyitva marad: vajon a katonai csapások elegendőek-e ahhoz, hogy meggyengítsék Irán nukleáris programját? Merre vezethet a jelenlegi kölcsönös megtorlás spirálja az amerikai, iráni és izraeli erők között?