Különös figyelem irányul arra, hogy Donald Trump elnök miért késlekedik az Epstein-akták nyilvánosságra hozatalát lehetővé tevő törvény aláírásával. A Fehér Ház hivatalosan sem erősítette meg, hogy az elnök megtette volna ezt a lépést, holott a jogszabály gyorsan áthaladt mindkét házon, ami szokatlanul sima és sebes törvényhozási folyamatnak számít.
Az adminisztráció szóvivői rendre kitérnek az aláírás pontos idejét firtató kérdések elől, tovább növelve a bizonytalanságot. Kormányzati tisztviselők azt hangsúlyozzák, hogy be fogják tartani a törvényi szabályozást, ám az információkhoz való teljes hozzáférés ígérete és annak gyakorlati megvalósítása között jelentős feszültség érzékelhető.
Miután Trump ígéretet tett az akták nyilvánosságra hozatalára, az igazságügy-miniszterre, Pam Bondira hárul majd a több száz gigabájtnyi adat kiadásának felügyelete. Bondi többszöri kérdésre is csak annyit felelt, hogy a törvény kereteit követi, miközben lehetőséget hagyva arra, hogy vizsgálatokra hivatkozva egyes információk visszatartását indokolja.
További feszültséget kelt, hogy új nyomozások indultak az Epstein-ügy kapcsán, többek közt demokraták ellen, holott a minisztérium nemrég még az ellenkezőjét közölte—azaz, hogy nincs elegendő bizonyíték vagy ok további vizsgálatok indítására. Emiatt sokan kérdéseket tesznek fel az adminisztráció következetességével és szándékaival kapcsolatban.
A közvélemény, köztük republikánus törvényhozók is, egyre türelmetlenebbek, és átláthatóságot követelnek. Újságírók, túlélők és több ismert személy neve is felmerül a nyomásgyakorlás során, akik az akták közzétételét szorgalmazzák. Az ügy különböző szálai között többek között az is felmerül, hogy mennyire marad titokban, kik szerepelnek a listán, illetve az is, hogy részben politikai taktikázás állhat a halogatás mögött.
