Donald Trump elnök a The New York Timesnak adott hosszú interjúban részletesen beszélt az Egyesült Államok venezuelai jelenlétéről és a jövőbeli tervekről. Az elhangzottak alapján egyelőre nincs pontos ütemterv arra vonatkozóan, meddig akarják ellenőrizni Venezuela olajexportját vagy meddig maradhat amerikai befolyás alatt az ország. Jelentős kérdésként merül fel, mennyire lehet hosszú távú ez a beavatkozás, és milyen jogalappal történik mindez.
A beszélgetés során előkerültek az amerikai olajcégekkel folytatott tárgyalások, valamint az, hogy az Egyesült Államok célja Venezuela olajkitermelésének és eladásainak kizárólagos ellenőrzése lehet. Külön figyelmet érdemel, hogy az USA az elmúlt 24 órában két olyan olajszállító hajót foglalt le, amelyek kapcsolatba hozhatók Venezuelával, és ezzel igyekszik nyomást gyakorolni az országra, illetve a vele üzletelő külföldi szereplőkre is.
Politikai oldalról élénk vita alakult ki Washingtonban, hiszen a Kongresszus is megosztott az ügyben: a demokraták általában bírálják a katonai beavatkozás lehetőségét és annak bizonytalan jogi alapjait, míg a republikánusok inkább támogatók. További kérdés, hogy sikerül-e az amerikai kormánynak rábírni Venezuelát arra, hogy megszakítsa kapcsolatait olyan szövetségeseivel, mint Kína, Oroszország vagy Irán.
A háttérben a nemzetközi kapcsolatok alakulását is erősen befolyásolja a venezuelai helyzet, főként az Oroszország elleni szankciók és az olajkereskedelem miatt. Ezen kívül szerepet kapnak a különféle latin-amerikai vezetők viszonyulásai, valamint az amerikai elnök váratlan és agresszív lépései, amelyek kiszámíthatatlanságot hoznak a diplomáciai színtérre.
