Az egyik legfontosabb kérdést veti fel a riport, amikor Donald Trump elnök televíziós csatornák működési engedélyeinek elvételével fenyeget, amennyiben azok szerinte ellene fordulnak. Ez a kijelentés komoly aggályokat kelt a szabad sajtó és az alkotmányos alapjogok szempontjából.
Felmerül, mennyire lehet az elnöknek szerepe abban, hogy befolyásolja a médiapiacot, vagy akár közvetlenül szabályozza, milyen tartalmak kerülhetnek adásba. A riporterek szerint ez a helyzet nem csupán precedens nélküli, de már önmagában is a média feletti hatalom maximalizálására mutat rá – különösen annak tükrében, hogy Trump második mandátuma során a hatalmi korlátokat feszegeti.
A beszélgetés kitér arra is, hogy egyes amerikai médiaóriások, valamint a közösségi platformok is manipulálhatják a nyilvánosság számára elérhető információkat – összevetve ezt például Kína médiapolitikájával. Szóba kerül a szólásszabadság lehetséges korlátozása, ahogy az is, hogy bizonyos népszerű műsorok, mint például a The View vagy a Jimmy Kimmel Live, mennyire vannak kitéve politikai nyomásnak.
A riportban a republikánus politikusok reakciói és a konzervatív médiaháttér szereplőinek véleménye is megjelenik, többek közt azt vizsgálva, vajon lesz-e a kongresszus részéről érdemi ellentartás. A vita jelentősége túlmutat a politikán: a kultúrára, a művészekre, a televíziós közönségre is hat. Olyan kérdésekről esik szó, hogy meddig terjedhet a kormány hatalma a médiával szemben, vagy hogy a társadalom ismert szereplői, például Jimmy Kimmel, milyen hatással lehetnek a közéleti vitára.
