Donald Trump legújabb lépése jelentős vitát kavar a Kennedy Center sorsa körül: a kulturális központ vezetője szerint a helyszín szerkezeti problémák miatt legalább egy hétre bezár, miközben a kongresszus 250 millió dollárt ítélt meg a felújításra. A háttérben komoly jogi és politikai harcok zajlanak, hiszen Trump szerint az összeg nem lesz elegendő, és feltételül szabná, hogy az ő neve is szerepeljen az épületen.
Kiemelkedő bizonytalanság övezi, vajon tényleg le fogják-e bontani az ikonikus épületet, vagy sikerül megőrizni a történelmi jelentőségét. Bírósági döntés is született: a Kennedy Centernek legalább harminc nappal előre kell jeleznie minden komolyabb munkát, így időt adva a jogi fellépésnek és a közvélemény reakciójának.
A vitában résztvevők között kemény kritikák hangzanak el Trump hozzáállásáról, egojáról, és arról, hogy személyes elismerést keres közpénzből finanszírozott projektekben. Ugyanakkor felmerül az a kérdés is, mennyire helyes politikai stratégia ilyen jelentős kulturális kérdéseket kampánytémává emelni, illetve hogy mindez mennyire érdekli egyáltalán az amerikai közvéleményt a mindennapi gazdasági gondok mellett.
Megszólalnak Kennedy családtagok és ismert amerikai közszereplők is, ők élesen elutasítják azt az elképzelést, hogy bármilyen középületet csak személyes önérdekből vagy politikai haszonszerzés céljából újítsanak fel vagy alakítsanak át. Szó esik a Kennedy Center fenntartásának eddigi gyakorlatáról és a közösségi elköteleződésről. A tét az, hogy milyen irányba mozdul el az ország emlékezetpolitikája és kulturális öröksége hosszú távon.
