Az Egyesült Államok kormánya és a Harvard Egyetem között fokozódó jogi és politikai konfliktus bontakozik ki, amely során a Trump-adminisztráció bejelenti: minden fennmaradó szövetségi szerződést felmond az egyetemmel, mintegy 100 millió dollár értékben. Ezt a döntést egy sor, korábban felfüggesztett kutatási támogatás és vitatott szabályozás előzte meg, amelyek célkeresztjébe került a Harvard nemzetközi hallgatói közössége is.
Bírósági tárgyalások zajlanak, amelyek nem csupán a külföldi diákok vízumprogramjának jövőjét, hanem az egyetem szellemi szabadságának határait is próbára teszik. A felek közötti vita túlmutat anyagi forrásokon: szó esik arról, hogy a kormányzat vádjai szerint a Harvard antidemokratikus és antiszemita nézeteket tűr meg, illetve túlságosan sok külföldi diákot fogad be — mindez felveti a független tudományos élet jövőjét is az Egyesült Államokban.
Hogyan érintheti ez a helyzet az ország kutatási és oktatási színvonalát? Milyen következményekkel járhat, ha egy kiemelkedő amerikai intézmény elveszíti szövetségi támogatását, illetve, ha nemzetközi hallgatóit elüldözik? Interjúkban hallgatók és tanárok fejezik ki félelmeiket, ugyanakkor hangsúlyozzák a globális tudományos közösség, a véleményszabadság és a sokszínűség megőrzésének fontosságát.
Felvetődik, hogy a politikai nyomás miként hat a tudományos eredményekre, valamint hogy más országok egyetemei miként reagálnak, felajánlva helyet azoknak a diákoknak, akiket az amerikai rendszer kiszorítana. Kiderül, hogy a vita kiterjedt társadalmi, oktatáspolitikai és nemzetközi kérdéseket érint — válaszok és végkifejlet nélkül hagyva a nézőt, a következő bírósági döntésekig.
