Donald Trump ismételten támadja a Harvard Egyetemet, ezúttal komoly pénzügyi fenyegetéssel: elképzelhetőnek tartja, hogy 3 milliárd dollárnyi támogatást von el az intézménytől, és azt szakképző iskoláknak adja át. Ez a lépés a kiváltságos elit és a dolgozó amerikaiak közötti feszültségekre irányítja a figyelmet.
Az egyik központi kérdés az, hogy a Harvard mekkora arányban fogad be külföldi, többek között kínai hallgatókat, miközben gazdasági okok és társadalmi igazságosság mentén felmerül, valóban elérhető-e a felsőoktatás az átlagos amerikai diákok számára.
Az ellenzők szerint a külföldi hallgatók többsége mesterképzésre vagy doktori programokra érkezik, ráadásul a vitatott forrásmegvonással inkább politikai tőkét kíván kovácsolni az elnök, semmint valódi problémát orvosolni. A beszélgetés során felmerül az is, miként használják az egyetemek a diverzitás és a társadalmi mobilitás fogalmait különböző érdekek mentén.
A vitatott intézkedések hátterében komoly politikai és társadalmi stratégiák húzódnak, amelyek túlmutatnak egyetlen egyetem vagy támogatási rendszer sorsán. Felvetődik az is, milyen hatással lehet mindez az amerikai felsőoktatás nemzetközi megítélésére, valamint a jövőbeli tehetségek országba való vonzására.
