Donald Trump elnök látogatása a G7 csúcstalálkozóra idén Franciaországban különleges jelentőséggel bír, hiszen az Egyesült Államok vezetője több, hagyományosan közeli szövetségessel találkozik, egy sor kényes geopolitikai kérdés árnyékában.
A Franciaországban tartott találkozón feszültebb lehet a légkör, tekintve hogy az amerikai elnök és az európai, valamint kanadai vezetők viszonya az utóbbi időszakban meglehetősen hűvösre fordult. Külön kiemelendő, hogy Olaszország és Japán vezetőivel valamivel jobb a kapcsolat, de a főbb európai szereplők — köztük Franciaország és Németország — az utóbbi időben egyre határozottabban kiállnak Trump politikájával szemben.
A történelmi szövetségek dinamikája láthatóan változik: az USA kiemelt figyelmet fordít a Közel-Keletre, különösképpen a Perzsa-öböl térségére, hatalmas gazdasági megállapodásokkal és technológiai együttműködésekkel. Ez a hangsúlyeltolódás mind Európában, mind Ázsiában új kihívásokat vet fel, különösen a transzatlanti kapcsolatok szempontjából.
Az iráni háború óta először találkoznak a vezetők, és ez a konfliktus lett a legkeményebb próbatétel, amely mélyíti a véleménykülönbségeket. Az európaiak hangsúlyozni kívánják aggályaikat a háborús helyzettel, a Hormuzi-szoros blokádjával és az ezzel járó gazdasági következményekkel kapcsolatban.
Az ukrajnai háború támogatásának kérdése is fókuszba kerül: vajon az USA visszafogja-e a fegyverexportot? Zelenszkij személyes részvétele nyomatékot ad a témának, miközben a kölcsönös gazdasági fenntartások — például vámok bevezetése és vizsgálatok — tovább árnyalják a tárgyalásokat.
Szintén napirendre kerülnek a mesterséges intelligencia szabályozásának lehetőségei, az amerikai csapatkivonások Németországból és Japánból, valamint az ellátási láncok védelme, főként a kritikus ásványi anyagok tekintetében, és hogyan lehet felkészülni a Kínával szembeni globális versenyre.
