Donald Trump elnök elindította a „Béke Testületét”, melynek első aláírói között mindössze 19 ország szerepel, szinte kizárólag nem európai szövetségesek. A ceremónián egyedüli európai résztvevőként Magyarország vezetője jelent meg, miközben más jelentős európai hatalmak kimaradtak. Ez a testület a gázai újjáépítési folyamat felügyeletét vállalja, de felmerül a kérdés: vajon ennél jóval szélesebb lesz-e a hatóköre a jövőben?
Délután kiemelt figyelem irányult Trump és Volodimir Zelenszkij ukrán elnök, valamint az orosz vezető, Vlagyimir Putyin moszkvai tárgyalásaira. A Fehér Ház szerint több tucatnyi országot hívtak meg a Béke Testületébe, de többen – köztük az Egyesült Királyság, Franciaország, Norvégia és Olaszország – egyelőre kivárnak, és bizalmatlanul figyelik a kezdeményezést.
Az új testület finanszírozása, különösen a tervezett 25 milliárd dolláros gázai helyreállítás költsége, továbbra sem tisztázott. Kérdés az is, hogy kitől és hogyan várják a hozzájárulásokat. Megoldás még nincs, a diplomáciai játszma csak most indul: kulcskérdés, hogy miként reagálnak majd a kimaradt európai országok, és hosszabb távon milyen együttműködés alakulhat ki az ENSZ-szel.
Továbbá lebegtetésben maradt egy esetleges, Grönlanddal kapcsolatos egyezség is, amelynek részleteiről a résztvevő felek még maguk sem tudnak sokat: csak egy vázlatszintű megállapodás és számos nyitott kérdés fogalmazódott meg a davosi találkozón.
