Donald Trump amerikai elnök egy sorsdöntő pillanathoz érkezett: azt mérlegeli, hogy a közel-keleti válság eszkalációjaként engedélyezze-e egy amerikai katonai csapás végrehajtását Irán ellen. Bár korábban diplomáciai megoldások mellett kampányolt, az elmúlt időszak fejleményei, izraeli légi csapások és az iráni válaszok hatására egyre nyitottabbá válik a katonai beavatkozás irányába.
A háttérben az izraeli–iráni konfliktus feszültségét az iráni nukleáris létesítmények jelentik, amelyek közül a legvédettebb, földalatti Fordo üzemet csak olyan speciális, amerikai fejlesztésű bombával lehetne megsemmisíteni, amelyet kizárólag az USA légiereje képes bevetni. Ez a technikai adottság stratégiai döntés elé állítja Washingtont, hiszen Izrael önmagában nem rendelkezik a szükséges eszközökkel a nukleáris program teljes felszámolásához.
Miközben a katonai erődemonstráció zajlik, jelentős amerikai légierő-tevékenység és logisztikai előkészületek is megfigyelhetők a térségben, például tucatnyi légi utántöltő gép állomásoztatása. Az Egyesült Államokon belül ugyanakkor erőteljes vita folyik a lehetséges kockázatokról és a nemzeti érdekekről: egyes politikai hangok szerint az amerikai részvétel háborús konfliktusban hatalmas hiba lenne, míg mások támogatják, hogy Washington határozott támogatást nyújtson szövetségese, Izrael számára.
A Fehér Ház döntéshozói körében közvetlen tanácsadók és kulcspozíciókban dolgozó hivatalnokok bevonásával próbálják mérlegelni: vajon milyen következményekkel járna, ha az Egyesült Államok közvetlenül beavatkozna a térségben. Egyben az is kérdés, hogy elkerülhető-e egy hosszú, elhúzódó katonai konfliktus, vagy tovább nő a bizonytalanság és a veszély a régióban.
