Trump elnök Iránnal szembeni külpolitikáját az Egyesült Államok kiszámíthatatlansága és a „madman theory”, vagyis a tudatosan megjósolhatatlan vezetési stílus határozza meg a legújabb konfliktus láttán. Sokan találgatják, hogy a jelenlegi helyzetben az USA katonailag is beavatkozik-e az Izrael és Irán között zajló harcokba, vagy inkább csak nyomást gyakorol az iráni vezetésre.
Az izraeli-iráni konfliktus már hatodik napja tart, és a helyzetet különösen feszülté teszi, hogy Teheránban az iráni légvédelem semmisíti meg a beérkező lövedékeket, miközben az USA további haderőt, köztük egy második repülőgép-hordozó csoportot és légi utántöltő gépeket vezényel a térségbe. Az iráni legfelső vezető, Ali Khamenei, elutasítja Trump feltétlen megadásra vonatkozó követelését, és határozott válaszlépésekkel fenyeget.
Felmerül a kérdés, hogy egy esetleges amerikai katonai beavatkozás hogyan befolyásolná Irán nukleáris képességeit, és vajon Izrael egyedül mire lenne képes. Szakértők szerint a Fordo nukleáris létesítmény teljes megsemmisítéséhez amerikai technológia – például lopakodó bombázók és „bunker buster” bombák – szükséges, míg Izrael kapacitása jelentősen korlátozottabb.
A helyszínen, különösen Tel-Avivban, az emberek vegyes érzésekkel élik meg a helyzetet: bár az utóbbi napokban jelentősen kevesebb rakétatámadás történt, mégis folyamatos a feszültség, mivel mindenki arra vár, hogy Trump elnök meghozza a végső döntést az esetleges beavatkozásról. Az amerikai nagykövetség is bezárt néhány napra, miközben sok amerikai várja az evakuáció lehetőségét. Mindez azt mutatja, mennyire törékeny a helyi biztonsági helyzet, és mennyi még a megválaszolatlan kérdés a jövővel kapcsolatban.
