Donald Trump váratlanul bírálta Izraelt egy iráni gázmező elleni támadás miatt, hangsúlyozva, hogy ő maga és az amerikai vezetés nem voltak beavatva a műveletekbe. Szokatlan, hogy egy amerikai elnök bármilyen formában nyilvánosan bírálja Izrael katonai lépéseit, különösen egy ilyen kiélezett konfliktushelyzetben.
Izraeli és amerikai hivatalos források ugyanakkor azt állítják, hogy a támadások szorosan össze lettek hangolva egymással, ráadásul a célpontok között kiemelt energetikai létesítmények, elsősorban gáz- és áram-infrastruktúrák szerepelnek. Miközben Izrael szerint mindez a globális üzemanyagárak védelmében történt, Irán válaszcsapásokat indított a Közel-Kelet több országának energetikai ipara ellen is.
Külön kérdés, hogy valójában mekkora a feszültség az Egyesült Államok és Izrael között, illetve vajon mennyire őszinte Trump nyilvános tagadása az egyeztetésről. Közben egyre több katonai célpont és kiemelt személy (mint például Mujtaba Khamenei) kerülhet izraeli célkeresztbe, a konfliktus kiszélesedésének veszélye is nő.
A katonai elemzők arra is rámutatnak, hogy az amerikai katonai jelenlét a térségben – akár iráni uránkészletek biztosítása, akár a Hormuzi-szoros feletti kontroll megszerzése céljából – rendkívül kockázatos helyzeteket idézhet elő. Felmerül a kérdés, hogy meddig tarthat a konfrontáció, és mennyiben képesek a felek befolyásolni egymás viselkedését az egyre inkább összetett energiapolitikai és katonai viszonyok között.
