Kétségkívül erős retorikával lépett fel Donald Trump az illegális bevándorlás ellen, amely gyakran társul látványos rendőrségi akciókkal és a média figyelmének középpontjában álló razziákkal. A megszokott képek szüleik elől elhurcolt családokról és letartóztatásokról komoly érzelmi reakciót váltanak ki az amerikai közvéleményből.
Ám a hivatalos adatok meglepő képet mutatnak: Trump kormányzatának hónapokra vetített deportációs statisztikái nemcsak elmaradnak Barack Obama legaktívabb éveitől, de alig haladják meg a hasonló időszakban mért Joe Biden-féle értékeket is. A drákói szándék és a látványos fellépés mögött egy kevésbé eredményes, gyakran kaotikus intézkedéssorozat húzódik meg.
Ez a megközelítés nemcsak a politika, hanem a közvélemény felől is kritikát váltott ki. Felmérések szerint az amerikaiak nagy része ma már inkább támogatja a hosszú távon az országban élő, adófizető bevándorlók legalizációját, mint a mindenkire kiterjedő tömeges kitoloncolást. A témához fűződő társadalmi érzékenység erősödik, miközben a politikai színtereken továbbra is kérdés marad, hogy lehet-e egyszerre szigorúsággal, de humánus megközelítéssel eredményes bevándorláspolitikát folytatni.
Napjainkban az egyik legfontosabb kérdés, hogy a politikai vezetők hajlandóak-e valódi, átfogó reformokat végrehajtani – vagy marad az üres retorika és az egymásnak feszülő szélsőséges irányzatok harca. Mikor talál egymásra a törvények tisztelete és a bevándorlás emberi oldala Amerikában?
