Donald Trump, az Egyesült Államok elnöke a Hágában tartott NATO-csúcstalálkozón több fontos bejelentést tett a közel-keleti helyzetről, különös tekintettel Irán és Izrael konfliktusára. Bár az esemény eredetileg az európai védelem témáját tűzte zászlajára, mégis az Irán elleni amerikai légicsapások és a nukleáris program visszaszorítására tett kísérletek uralták a párbeszédet.
A találkozón felmerült, hogy a NATO tagországai jelentősen megemelik védelmi kiadásaikat, miközben Trump továbbra is hangsúlyozta az Egyesült Államok elszántságát a kölcsönös védelem alapelvének érvényesítésére. Külön érdekesség, hogy a NATO főtitkára dicsérő szavakkal illette Trump szerepét az izraeli–iráni tűzszünet kialakításában.
Az amerikai elnök kitért az iráni nukleáris létesítmények elleni támadásokra, amelyek szerinte jelentősen visszavetették Teherán atomprogramját, ám több hírszerzési jelentés és nemzetközi forrás ezzel kapcsolatban eltérő következtetéseket fogalmazott meg. Folyamatban vannak a viták arról, hogy valóban évekkel vetették-e vissza Irán lehetőségeit, vagy csak átmeneti késleltetésről van szó.
Miközben Trump nyilvánosan kijelentette, hogy a következő héten várható találkozó Iránnal, hangsúlyozta, hogy – nézete szerint – a diplomácia most kevésbé szükséges, hiszen a katonai csapásokkal szerinte már elérték a kívánt hatást. Ugyanakkor folynak a tárgyalások, hogy egy hosszú távú diplomáciai megállapodás születhessen, amely végleg megakadályozná, hogy Irán nukleáris fegyverhez jusson.
Az izraeli és amerikai álláspont között is tapasztalható eltérés az elért eredmények megítélésében, és jelenleg mindkét országban zajlik a konkrét károk és eredmények pontos felmérése. Az események hátterében továbbra is kérdés, mennyire sikerült ténylegesen „kikapcsolni” Irán atomprogramját, és merre halad tovább az amerikai–iráni diplomáciai feszültség.
