A Harvard Egyetem és az amerikai kormányzat között egyre feszültebb a helyzet, miután Donald Trump elnök újabb támadást indított az egyetem ellen. Ezúttal az államfő azt követeli, hogy Harvard tegye közzé az ott tanuló külföldi diákok nevét és származási országát.
A háttérben súlyos kérdések húzódnak: jogos-e külföldi hallgatókat célkeresztbe állítani, vagy ezzel csak a nemzetközi diákok elleni bizalmatlanságot növelik? Mindeközben Trump azzal érvel, hogy azok az országok, amelyek diákjai az amerikai elitintézményt választják, anyagilag is járuljanak hozzá az oktatáshoz, különösen, ha szerinte ezek az államok az Egyesült Államokkal szemben ellenségesek is lehetnek.
A szövetségi kormányzat több lépésben szorongatja a Harvardot: milliárdos támogatásokat vonnak meg, kutatási forrásokat fagyasztanak be, fenyegetik az egyetem adómentességét, sőt, igazságügyi vizsgálatokat is kezdeményeznek. Ez komoly bizonytalanságot eredményez nemcsak az érintett diákok, hanem az oktatók és más hallgatók körében is.
Felvetődik a kérdés: egy ilyen helyzetben hogyan lehet megvédeni az egyetemi közösséget, és mi lesz a nemzetközi hallgatók jövőjével? Milyen következményekkel járhat mindez más amerikai egyetemekre és az egész felsőoktatásra nézve?
